Megkapták a gyöngyöspatai szegregációs per érintettjei a kártérítés felét
De azt nem tudni, mikor érkezik a második utalás.
De azt nem tudni, mikor érkezik a második utalás.
Európa több országában vizsgálták a kisebbségek helyzetét, és lesújtó a kép.
Az államtitkár a köztévé műsorában magyarázta meg, mi is történt szerinte Gyöngyöspatán. Szegregáció például nem – utalt rá Rétvári Bence.
Az egyhuzamban tizedik éve miniszterelnök Orbán Viktor az önkormányzati vereség után rárúgta az ajtót mindenre és mindenkire, új ellenségeket adott zavarodott táborának. Így érkezik el huszonkettedik évértékelőjére, ahol a beígért gazdaságvédelmi akcióterv bejelentése kevés lesz, a saját maga által felfokozott közhangulatban többet, nagyobbat kell mondania.
Kommentálni ugyanakkor nem akarják, hiszen az nemzeti hatáskör.
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A Fidesz frakcióülése után, Orbán Viktor vasárnapi évértékelője előtt vagyunk – ez adja a csütörtöki kormányzati tájékoztató különlegességét. Részletek derültek ki az Orbán által szerdán bejelentett nemzeti konzultációról. A kormány klímavédelmi akciótervet is elfogadott.
Szokásos pénteki rádióinterjújában, rádiós beszélgetésében a miniszterelnök arról beszélt Nagy Katalinnal többek között, hogy milyen intézkedéseket tett a kormány a koronavírus ellen, de szóba került a röszkei menekültkérdés is.
Horváth László volt az, aki az év elején behozta a közbeszédbe a gyöngyöspatai szegregációs ügyet és azt, hogy a megítélt százmilliós kártérítésről szóló bírósági ítélet „igazságtalan és romboló”.
Az EP-képviselő szerint a Fidesz sokat tett a hátrányos helyzetben élőkért.
„Egy nyílt, baráti hangvételű, őszinte beszélgetésre” invitálta a kormányfőt Gyöngyöspata Roma Nemzetiségi Önkormányzata.
A kormány képzések formájában adná meg a kártérítést, az államtitkárnak nincs válasza arra, mi lesz azokkal, akik pénzt szeretnének.
Ezért új ellenségképet épít fel: jogászokat, ügyvédeket, bírókat.
A tárca szerint mivel az oktatásban érte hátrány a roma gyerekeket, képzésekkel lehet kártalanítani őket.
Közel 100 millió forintot ítélt meg jogerősen 60 gyöngyöspatai roma gyermeknek a bíróság korábban, amit holnapig kellene átutalni. Az államnak más ötlete van.
A miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a településen egy „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”.
Rosszul hirdette ki szóban a bíró a Kúria döntését a gyöngyöspatai romák hátrányos megkülönböztetéséről, tehát valójában csak részben adtak igazat a pert elindító Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek. Igaz, a lényeg alig változott.
A gyöngyöspatai cigánygyerekeket súlyos hátrányok érték a jogellenes szegregált körülmények miatt. Külön wc-t kellet használniuk, még nyolcadikban is a negyedikes tankönyvekből tanították őket, sokan nem tanultak meg 14 éves korukra sem megfelelően írni és olvasni. A középiskolát sem fejezték be a lemaradás miatt, egy életre szóló hátrány érte őket, ezért 209 millió forintos kártérítésért perelik a magyar államot.
Megkísérelte feloszlatni a gyöngyöspatai járőrözésről is ismertté vált Szebb Jövőért egyesületet az ügyészség, ehelyett még a félmilliós perköltséget is a vádhatóság fizetheti a polgárőröknek.
Jogellenesen különítik el a roma gyerekeket a gyöngyöspatai iskolában - mondta ki az egri ítélőtábla az elsőfokú ítéletében. A pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indította a jobbikos vezetésű Gyöngyöspatai Önkormányzat ellen. Az ítélet nem jogerős.
Felfegyverkezve, csoportosan, a köznyugalmat súlyosan sértő módon elkövetett garázdaság miatt állt bíróság elé kedden Gyöngyösön egy gyöngyöspatai roma férfi, akit azzal vádol az ügyészség, hogy az elmúlt év áprilisában megrugdosott egy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel szimpatizáló fiatalembert.